Bringa TÚRA a VELENCEI Tó körül JÚLIUS 4-én // BESZÁMOLÓ
Sziasztok,
...kicsit megkésve de nem elfelejtve , lássuk a Tó kerülés igaz történetét.
Hidegre, melegre, stb.-re való hivatkozásokkal a tervezett 14 fős csapat végül is 6 főre
zsugorodott (mint említettem meleg volt )
A "szokásos négyes" mellé csatalkozott egy bringás pár akik előző hétvégén mintegy tesztként
már tekertek egyet...15km-t a Szigetközben.
Odafelé reggel szokásos kép a kocsiban...az utasok az ajtónak dőlve szunyókálnak...néha a söfőr
is
Természetesen Fehérvárra érve megváltozott a kocsi tempója...azaz ébredés...na persze pont
egy "MEKI" előtt...folytatás ismert, persze hogy be "kellett" menni...cserébe 5km
hosszabbítást "bevállalt" a csapat ébredező része
Hamarosan megérkeztünk végre PÁKOZDRA, ahol már komoly bringás élet volt, jöttek-mentek
rendesen a teker(g)ők...
MI is beálltunk hát közéjük és egy nagyon kellemes, jó minőségű és jól kitáblázott úton mintegy
15-20 perc tekerés után meg is érkeztünk a tó dél-nyugati csücskébe, (Dinnyés mellé).
Innét egyenes út vezetett végig a tó déli partján...tekerés közben rendesen kaptuk a biztatást a
bringa út melletti főúton haladó "amerikai karvántól"
Az időjárás nagyon kellmes volt, sehol semmi szél, de hála égnek voltak felhők, legalább is délig,
így aztán igazi kellemes tekerés volt és újjoncaink is élvezték.
Gárdonynál kimentünk az egyik mólóra is, itt pancsoltunk egyet, s közben a csapat fiú része azt
latolgatta, hogyan lehetne a bringákat vizi-biciglivé alakítani...
"Hosszú" mintegy másfél órás tekerés után már Velencén is voltunk ( a tó észak keleti
csücske)...itt csemetéim már "morogtak" hogy jó-jó, de mikor fogunk bringázni, nemcsak síkon
tekerGETni...
Kb. ezt is vártam s mivel újoncainknak még bőven volt kedvük ezért a Halastói-árok
mentén "másztunk" egyet, be az erdőbe, ahol továbbra is nagyon jól jelzett ösvényen tudtunk
felfelé haladni. Megérte a kb. 30perces enyhe emelkedő, mert utána viszont a gyönyörű Sukorói
Dombságon tudtunk szépen lefelé haladni, ahol a bátrabbak rendesen megereszthették
a "csacsikat"....így aztán hipp-hopp a pákozdi 48-as emlékműnél találtuk magunkat, ahol egy
gyönyörű parkból nyílt csodás kilátás a Velencei Tóra...
Ennyi tekerés után persze pótolni kell az energiát, s így betértünk az emlékműtől nem messze
lévő Szunyog Szigeti Halászcsárdába....ahol a számomra etalonná vált patkányosi halászlével
felérő halételeket kaptunk...nem véletlenül volt tele vendégekkel....köztük sok bringással
Ezután persze az enyhe emelkedő ami a parttól visszavitt a Pákozdra...duplán "fájt"...de megérte
...a poén a végére : erdei kitérővel, Emlékművel,Halászcsárdával és pár "zsák utcás"
eltévedéssel" együtt...TEKERTÜNK 37KM-t...azaz egy igazi kellemes tekergetés lett...aminek
utólag örültünk is mert du.2 óra után rendesen előkerül a nap és hát fűtött is....
Igazi családi terep, bármikor ismételhető, kezdőkkel, gyerekkel, nagypapával, nagymamával
mindenkinek élvezet...aki pedig dombra, erdőre vágyik, egy kis kitérővel de a csapattal
párhuzamosan haladva megtalálja itt amit keres.
Üdv
Szeiber Laci
 |
Velencei tó 2010.Juni_VIZIBICIGLIZNI akarunk.jpg |
 |
Velencei tó 2010.Juni_végre egy kis domb!!.jpg |
 |
Velencei tó 2010.Juni_SzerelésNr.1.jpg |
 |
Velencei tó 2010.Juni (15).jpg |